udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
620
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 601-620
Névmutató:
Kovács László
1992. április folyamán
Benkő Samu ismertette a jelentős intézmény, az Erdélyi Tudományos Intézet történetét. A mindig összmagyar kategóriákban gondolkodó Teleki Pál kezdeményezte 1940-ben /Észak-Erdély visszatérésekor/, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem újjászervezésekor, hogy hozzanak létre olyan új tudományos intézetet, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület mellett központi irányító műhelye legyen minden, a tájegység múltjára, jelenére és jövőjére irányuló kutató munkának. 1940 októberében hivatalosan megalakult az Erdélyi Tudományos Intézet /ET/, első kolozsvári munkaértekezletén maga Teleki Pál kormányfő elnökölt. Az ETI munkába állításának irányításával a miniszterelnök Tamás Lajos és Kniezsa István Kolozsvárra kinevezett egyetemi tanárokat bízta meg. Hat intézeti tanárt neveztek ki: László Gyula régészt, Nagy Zoltán szövetkezeti szakembert, Venczel József statisztikust, K, Kovács László etnográfust, Makkai László történészt és Teleki Géza geológust. Az ETI munkáját tizenegy szakosztályban kezdte el /földrajzi, néprajzi, történeti, régészeti, társadalomtudományi, nyelvészeti, magyar-román kapcsolatok, magyar-száz kapcsolatok, irodalmi, embertani és élettani/. Számba vették az anyaországban és Erdélyben készen levő vagy félig kész tudományos munkákat, és ezeket kellő szakmai megmérettetés után nyomdába küldték. A kezdeti tanári kart új tagokkal /Jancsó Elemér, Juhász István, Méri István, Nagy Jenő/ bővítették. Gazdag tartalommal jelent meg Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1940-1941, Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942, a harmadik kötet /Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1943/ utolsó lapján a Megjegyzésben szerepelt, hogy a rendkívül viszonyok miatt az Évkönyv szedését bizonytalan ideig nem lehet folytatni, így a kötetnek csak az "első három tanulmánya jelenhetik meg /1944. október 1./" A rendkívüli viszonyok azt jelentették, hogy az ágyúk már Kolozsvár határában dörögtek. Évek múlva, 1947-ben, elsősorban Szabó T. Attila szívósságának köszönhetően megjelent az 1843-as Évkönyv II. kötete is. Közben 1945-ben az ETI útjára bocsátotta Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1944 című impozáns kiadványát. Amíg élt Teleki Pál, az ő szellemi irányításával működött az ETI. Tragikus halála után az ETI élén Tamás Lajos maradt az igazgató, tőle csak budapesti professzori kinevezése után, 1944 nyarán vette át a vezetést Szabó T. Attila. Az ETI első korszakának értékelését Mikecs László végezte el élete utolsó tanulmányában /Új erdélyi tudomány. Jegyzetek az Erdélyi Tudományos Intézet működéséhez, Erdélyi Múzeum XLIX (1944)/. Mikecs Lászlót 1944-ben kolozsvári otthonából elhurcolták a szovjet katonák sokezer kolozsvári polgári lakossal együtt, Mikecs szovjet fogságban halt meg. 1945-ben megalakult a Bolyai Tudományegyetem, az ETI szervezetileg átkerült az egyetem kötelékébe. Az ETI elnöke az egyetem rektora /Csőgör Lajos/, igazgatója az egyetem rektor-helyettese /György Lajos/ lett, új intézeti tanárként meghívták Faragó József folkloristát, Imreh István gazdaságtörténészt és Markos András szociológust. A háború után az egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Tudományos Intézet közösen munkálkodott azon, hogy biztosítsák az erdélyi magyar értelmiség utánpótlásának intézményes feltételeit. Szabó T. Attila 1946-ban azt javasolta, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyóirata, az Erdélyi Múzeum, önállósága megtartásával, legyen az ETI közlönye is. 1947 tavaszán azután megindult a hírhedt harc "az elvtelen magyar egység" ellen, és elkezdődött az erdélyi magyarság hagyományos intézményrendszerének módszeres felszámolása. A támadásokból kijutott az ETI-nek is, igazgatóját, György Lajost elsőnek vette célba a kommunista rendszer. Ekkor lett az ET igazgatója a marxista Gaál Gábor. Gáll Ernő világnézeti váltással biztosítottnak látta az ETI jövőjét: "Az Erdélyi Tudományos Intézet végre be kell törjön és ott irányadóvá kell váljék a dialektikus és történelmi materializmus." /Utunk (Kolozsvár), 1948. 2. sz./ Gaál Gábor azt a feladatot kapta, hogy az ETI-t építse be az akkor létrehozott kolozsvári Akadémiai Fiókba. Az induláskor azzal kecsegtették Gaál Gábort és az ETI-ből átvett magyar kutatókat, hogy ezek az új akadémiai intézetek kétnyelvűek lesznek, és az erdélyi magyarsághoz kötődő tudományos témáknak az új intézmény programjában helyük lesz. Ezt az ígéretet nem tartották meg. Az ETI-t formálisan nem szüntették meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megszüntetését /1950/ és az ETI csöndes felszámolását követte a nagy tisztogatás a Bolyai Tudományegyetemen, 1952-ben Szabó T. Attilával és Jakó Zsigmonddal az élen éppen azokat távolították el, akik a legjobban tudták, hogy mi a feladata Erdélyben a magyar tudósnak, emlékezett Benkő Samu. /Benkő Samu: Az Erdélyi Tudományos Intézet. = Valóság (Budapest), ápr./1990. szeptember 21.
Az RMDSZ Hargita megyei szervezete rendezte Gyergyószárhegyen, szept. 21-én a Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozását. Az ismerkedést, a reális helyzetfelmérést tűzték célul, hogy kidolgozhassák a kapcsolattartás módját és javaslatot tegyenek a magyar nyelvű oktatás védelmére. Papp Kincses Emese, az RMDSZ Hargita megyei titkára tartotta a bevezetőt, dr. Demény Lajos történész, szenátor pedig a vitaindító előadást. A hazai oktatás helyzetéről beszélt Bíró István, a Tanügyminisztérium képviselője, a Hargita megyei iskolákról Tánczos Vilmos, a szlovákiai magyar oktatásról Kovács László, a somorjai magyar gimnázium tanára, a kárpátaljairól Balogh Rozália beregszászi tanár, a jugoszláviairól Tóth Lajos, az Újvidéki Egyetem módszertani tanszékének tanára, a magyarországiak nevében Tóth Pál Péter, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszélt. A megjelentek találkoztak az ugyancsak Gyergyószárhegyen ülésező Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjaival. A következő napon, 22-én a moldvai csángómagyarokat keresték fel, 23-án pedig részt vettek a zágoni Mikes Kelemen emlékünnepségen. /Borbély László: Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozása Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Dr. Demény Lajos előadásából részleteket közölt a Csíki Lapok. Romániában összesen két osztálynyi óvónőt és tanítónőt képeztek magyarul, évente tehát maximum 36 óvónő és 36 tanítónő kezdhette meg pályáját. Jelenleg több mint 1200 magyar óvónőre és tanítónőre lenne szükség. Ebben az évben húsz liceális osztály indult 850 diákkal. Jelenleg öt önálló és három tagozatos magyar tanítóképző működik. Mintegy 1500 tanítónő és óvónő képesítés nélkül dolgozik, számukra ősztől lehetővé válik az oktatás, szünidő alatt járnak tanfolyamra. Nagyon kevés önálló magyar középiskola van, harcolni kell önálló iskolákért. Maros és Brassó megyét kivéve Erdélyben a magyar nyelvű oktatás hagyományos központjaiban mindenütt létre tudták hozni a magyar iskolákat. Óriási a tanárhiány, 1995-ig több mint 5000 tanár hiányzik a romániai magyar oktatásból, jelenleg még 520 magyartanárra lenne szükség. Demény kifejtette: amennyiben nem sikerül önálló magyar egyetemet létrehozni, akkor az egyházakkal közösen saját magánegyetemet kell kialakítani. /Helyzetjelentés az oktatásról. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 2./1993. március 20.
Két hónapja választották meg Kovács Lászlót az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökévé. Kovács László elmondta, hogy a külügyi bizottság szakmai színvonala megfelelő, megállná az összehasonlítást bármely fejlett demokrácia hasonló testületével. Úgy látja, hogy a magyar külpolitika nem használja ki megfelelően a lehetőségeket. Szerinte "a szomszédok érzékenységének időnkénti figyelmen kívül hagyása, az esetenként meggondolatlan nyilatkozatok, a múltbeli sérelmek állandó felemlegetése" sokat ártottak. /Décsi Katalin: Mérlegen a magyar külpolitika. Beszélgetés Kovács Lászlóval. = Népszava, márc. 20./ 1993. december 6.
A Magyar Szocialista Párt /MSZP/ kecskeméti fórumán Kovács László és Tabajdi Csaba kifejtette, az MSZP szerint történelmi kibékülésre van szükség Szlovákiával és Romániával, illetve a háborús konfliktusok rendeződése után Szerbiával. Alapszerződéseket kell kötni. Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban az MSZP még nem alakította ki végleges álláspontját. Úgy látják, hogy egy ország belépése esetén a kívülrekedtek fenyegetettnek éreznék saját helyzetüket. Kovács László szerint nem tett jót, hogy az Antall-kormány állandóan felhánytorgatták a múltat és helytelen volt csupán a kisebbségekre korlátozni a szomszédos országokkal való viszonyt. /Megbékélésre van szükség Romániával és Szlovákiával. = Népszabadság, dec. 6./1994. július 16.
Júl. 16-án Triesztben, a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete alkalmával Horn Gyula miniszterelnök megbeszélést tartott Moravcík szlovák, majd Vacaroiu román miniszterelnökkel. A román kormányfővel folytatott megbeszélésen részt vett a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Kovács László is. Egyetértettek abban, hogy mihamarabb alá kell írni az alapszerződést. Magyarország elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön az alapszerződésbe. A magyar fél fölvetette a határokon uralkodó állapotokat. Vacaroiu javasolta, hogy tegyék rendszeressé a külügyminiszterek találkozóit és tartsanak miniszterelnöki találkozót. /Népszabadság, júl. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Horn Gyula beszámolt Vacaroiu kormányfővel való tanácskozásáról. Tisztázta, hogy azért hozta szóba az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, mert nemzetközi kötelezettségekről van szó, legyen az az oktatási törvénytervezet, a magyarság bevonása a privatizációs folyamatba vagy a Mátyás-szobor. Vacaroiu jelezte, hogy Horn Gyula korábbi üzenete alapján a szobor esetében lépett a központi hatalom, hogy megfékezze a kolozsvári nacionalistákat. - Megállapodtak, hogy az alapszerződés ügyét a két külügyminiszter feladatául teszik, készítsenek leltárt a vitás kérdésekről és tegyenek javaslatot azok megoldására. A magyar miniszterelnök szóba hozta a határátkelőkön kialakult helyzetet, szükség lenne a vámkezelő személyzet bővítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./ 1994. július 20.
Júl. 20-án Horn Gyula miniszterelnök Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba politikai államtitkár jelenlétében a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A kormányprogram tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak, például azt, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét, mondta Markó Béla. A "magyar kormány is igényli, hogy ebben az alapszerződésben konkrét garanciák szerepeljenek a kisebbségi kérdés rendezésére. Egy ilyen keretszerződés nem képzelhető el megfelelő garanciák nélkül." - fejtette ki Markó Béla. Kérésekre válaszolva az RMDSZ elnöke aggályát fejezte ki e garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. "Nem hagyjuk szó nélkül a határon túli magyarokat ért különféle jogsérelmeket" - jelentette ki Horn Gyula, aki ezeket a trieszti tárgyaláson is fölvetette. Tabajdi Csaba arra a kérdésre, hogy a kormányprogram miért nem tartalmazza a kollektív jogok kérdését, kijelentette, hogy a nyugat-európai közvélemény sajnos nem ismeri el ezeket a fogalmakat. Mindez nem jelenti azt, hogy a határokon túli magyarságnak le kellene mondani azokról a tartalmakról, melyeket ezek a jogok jelentenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy amennyiben az alapszerződés-tervezetek nem adnak kellő garanciát a határon túli magyarság számára, a szerződést nem kötik meg. Az új kormánykoalíció nem kívánja megszüntetni a támogatást, de azt ideológiamentessé akarja tenni. - Horn Gyula kifejtette, hogy nem kívánják elkapkodni a magyar-román alapszerződést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./ 1994. augusztus 15.
A választások előtt Kovács László, jelenlegi magyar külügyminiszter szemére vetette az előző magyar kormánynak, hogy felelős az alapszerződés megkötésének halogatásáért. A Magyar Szocialista Párt győzelme után megszaporodtak a magyarsággal szembeni támadások Romániában. A szegedi Horn-Gherman találkozó szellemének megfelelő gesztusok helyett folynak a magyarellenes provokációk, írja a kolozsvári Gajdos Balogh Attila. /Magyar Nemzet, aug. 15./1994. augusztus 19.
Aug. 19-én Brüsszelben hét külügyminiszterrel folytatott rövid megbeszélést Kovács László külügyminiszter, aki Manfred Wörnernek, a NATO aug. 13-án elhunyt főtitkárának búcsúszertartására érkezett a belga fővárosba. Melescanu külügyminiszterrel az egyeztetett látogatások programját tekintették át. Melescanu tájékoztatást adott arról, hogy a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt két politikusa helyet kapott a kormányban, akiket technokratáknak nevezett. Kovács László kifejtette: a következő hetek, hónapok fogják megmutatni, hogy a kormányváltozás a román politika nacionalista irányba fordulását jelzi, vagy pedig kezdete lehet egy pozitív folyamatnak, amennyiben ez a párt kormányra kerülve elfogadja a hozzá képest mérsékelt politikát, például a kisebbségi ügyekben is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25., Magyar Hírlap, aug. 22./1994. augusztus 22.
Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa Romániából Budapestre érkezett, tárgyalt Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Horn Gyula miniszterelnökkel, Kovács László külügyminiszterrel. A látogatását záró sajtóértekezleten kifejtette, hogy egész Európa élénk érdeklődéssel várja a román-magyar alapszerződés megkötését, ennek minél előbb meg kell lennie. /Magyar Nemzet, aug. 22./1994. augusztus 29.
Kovács László külügyminiszter aug. 29-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, valamint Takács Csabát és Bodó Barna ügyvezető alelnököt. Ez a megbeszélés a Melescanu külügyminiszter szept. 5-i budapesti látogatásának előkészítéséhez tartozik. Az RMDSZ már az aug. 24-i budapesti megbeszélésén átadta a tárgyalás alapját képező RMDSZ dokumentumokat, helyesbítette Takács Csaba az Evenimentul Zilei állítását, miszerint ezeket a dokumentumokat csak most adták át. - Takács Csaba az aug. 29-i tárgyalásról elmondta, hogy megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyeket fontosnak tartanak az alapszerződésbe foglalni. A dokumentumhoz tartozó jegyzékben részletesen kitértek azokra a szempontokra, amelyeknek megoldására igényt tartanak. A garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a román törvénytárba alkotmányos jogként beépülnek az elvárások. Tehát nem garancia a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31., Új Magyarország, aug. 30., Tőkés László is jelen volt: Magyar Nemzet, szept. 3./ Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. /Népszabadság, aug. 30./ 1994. augusztus 29.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Kovács László külügyminiszterrel folytatott megbeszélése alkalmával először találkozott az új magyar kormány képviselőjével. Kovács László biztosította őt, nyilatkozott a találkozóról Tőkés László, hogy a magyar külpolitika elődleges kérdései közé tartozik a határon túli magyarság ügye. Felmerült a Duna Tv ügye. Az RMDSZ képviselői kifejtették, hogy "kár volna ezt az igazán autonóm típusú Duna Tévét megszüntetni vagy beolvasztani. Mind Kovács László, mind Tabajdi Csaba ezt a kérdést nyitottnak tekinti és messzemenő megértésükről és támogatásukról biztosítottak a Duna Tévé önállóságát illetően, hogy továbbra is betölthesse sajátos funkcióját, nemzeti televízió jellegét." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a háború előtt a magyar kormány a költségvetésből 0,4 %-kal támogatta a határon túli magyarságot, addig ma ez az arány mindössze 0,2 %-os. Rólunk nélkülünk nem dönthetnek, így összegezte a találkozót Tőkés László. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 31., Tájékoztatás= Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1994. szeptember 2.
Melescanu külügyminiszter szept. 2-án fogadta az RMDSZ vezetőit /Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Bodó Barna politikai alelnököt és Varga Attila képviselőt/ magyarországi látogatása előtt. Az RMDSZ-vezetők sajtóértekezleten beszámoltak arról, hogy baráti légkörben zajlott le a megbeszélés, egyben nyilvánosságra hozták az RMDSZ állásfoglalását az alapszerződéssel kapcsolatban. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, hogy Kovács László külügyminiszterrel történt megbeszélésük értelmében Magyarországon elfogadhatónak tartják a kisebbségvédelmi kiegészítő dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1994. szeptember 3.
A Romániai Magyar Szó idejében benyújtotta a két külügyminiszternek a kérdéseit, hogy nyilatkozataik találkozásuk előtt megjelenjenek. Végül a Kovács László külügyminiszterrel készült interjú napvilágot lát, Teodor Melescanu válaszai viszont nem érkeztek meg, ehelyett a Magyar Nemzetnek adott interjúját közölték újra. 1994. szeptember 3.
Kovács László külügyminiszter kifejtette: "kormányomnak az az álláspontja, hogy a valós vagy vélt sérelmeket mindkét oldalon félre kell tenni és megfelelő politikai akarattal meg kell teremteni a kölcsönös bizalom légkörét." " A megkötendő magyar-román alapszerződést a magyar kormány nyitánynak tekinti, olyan eszköznek, amely keretet adhat a kétoldalú kapcsolatok teljes skálája fejlesztéséhez." A magyar kormány nem kíván a kisebbségek feje fölött dönteni, ezért rendszeresen konzultál a romániai a romániai magyarság legitim képviselőivel. Ez véleménycserét jelent és nem egyeztetést, "mert a magyar kormány senkinek sem kíván vétójogot biztosítani abban, hogy milyen szerződést köthet meg." Az ET jelentéstevői észrevételeiből kiderül, hogy a "kisebbségi jogok európai szintű biztosításával még sok probléma van Romániában." "Magyar részről ezeket a kérdéseket - a román kormány nemzetközi fórumokon tett ígéreteinek végrehajtását - nem tekintjük bilateriális ügynek." Az ígéretek teljesítésében azonban mi is érdekeltek vagyunk. Melescanu külügyminiszter a Magyar Nemzetben hangsúlyozta, hogy intézményesíteni szeretné a párbeszédet. Az Európai Unió is bátorítja az alapszerződés megkötését. Úgy véli, hogy "inkább szövegezési problémák maradtak függőben, a tartalmiakkal ellentétben." Melescanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Szerinte Romániában most fog megszületni a tanügyi törvény, a kisebbségi törvény, kérdés, szükség van-e még valami kiegészítésre. A kisebbségekkel tanácskozik az alapszerződésről, de nem a tárgyaláson való részvételre gondol, mert ezek kormányszintű tárgyalások, magyar részről is csak előzetes tanácskozás történt. Hajlandó a határátkelőkről is tárgyalni. A konzulátusok megnyitásával szemben nem létezik elvi kifogás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Magyar Nemzet, szept. 3./ 1994. szeptember 5.
Melescanu külügyminiszter szept. 5-én Budapestre látogatott, tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Az egynapos villámlátogatás a két külügyminiszter közös sajtótájékoztatójával zárult. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, hogy az alapszerződés rögzítse a legfontosabb elveket, a kisebbségi jogok részletezését pedig külön kisebbségvédelmi megállapodás tartalmazza. Melescanu elmondta, hogy szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségéről, üzleti tanács létrehozásáról és a határátkelőkről is tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy novemberben a szakértők találkoznak Bukarestben. Meggyőződéses optimista vagyok a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének esélyeit illetően, jelentette ki Melescanu a román rádióban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./1994. szeptember 5.
A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Kovács László elmondta, hogy célszerű a kisebbségi jogokat külön kisebbségvédelmi megállapodásban rögzíteni. Melescanu erre kitérően reagált: nem állítja, hogy mellette vannak a külön dokumentumnak. Meg kell vizsgálni, mit tartalmazna a melléklet, meg kell beszélni és utána döntenek. Arra a kérdésre, hogy milyen javaslatokat tett a két miniszter, Melescanu a gazdasági nyitást, határátkelők létesítését, a diplomák kölcsönös elismerését, a történelemkönyvek tartalmát említette, Kovács László a főkonzulátusokról beszélt /a magyar fél nem ragszkodik Kolozsvárhoz/. Melescanu a Moldovától elválasztó határról elmondta, hogy Románia sohasem kérdőjelezte meg a határokat, az elsők között ismerte el Moldáviát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./1994. szeptember 21.
Kovács László külügyminiszter szept. 21-én előadásában kifejtette, hogy Magyarország az alapszerződéssel nem mond le a határok békés megváltoztatásának lehetőségéről. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződés tartalmazza a kölcsönös kötelezettségvállalást a nemzeti kisebbségek jogainak elismerésére, garantálására és gyakorlati érvényesítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./1994. szeptember 24.
Kelemen András volt külügyi államtitkár nem értett egyet Kovács László külügyminiszter véleményével, hogy Kolozsvár helyett megfelelő lesz Temesváron is a főkonzulátus újramegnyitása. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azonos véleményen volt: A konzulátus megnyitásánál figyelembe kellene venni felhasználhatóságát és gyakorlati szerepét. A tömbmagyarság 600 km-re lakik Temesvártól. Olyan földrajzi elhelyezkedést kellene találni, hogy megoldást, ne pedig bosszúságot okozzon a konzulátus. /Új Magyarország, szept. 24./1994. október 7.
Csóti György, az MDF külügyi és biztonságpolitikai kabinetjének vezetője kifogásolta Kovács László külügyminiszter kijelentését, a magyar konzulátust nem érdemes Temesváron megnyitni, annak Kolozsváron lenne a helye. Illúzió az, hogy gyorsan rendezhető a magyar-román viszony. /Új Magyarország, okt. 7./ 1994. október 14.
Horn Gyula miniszterelnök okt. 14-én fogadta az RMDSZ parlamenti küldöttségét, majd a megbeszélés után megállapította, hogy sikerült eloszlatni azokat az előítéleteket, amelyek az RMDSZ-ben az új magyar kormányról kezdetben kialakultak. A tanácskozáson az erdélyi magyarság támogatásának kérdéséről, az alapszerződésről és az oktatási törvénytervezetről volt szó. Horn Gyula kijelentette: minden olyan jelenség ellen fellépnek, amely sérti a kisebbségek jogait, s az ottani oktatási törvény sérti a Romániában élő magyar kisebbség jogait. A miniszterelnök hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok és a határok átjárhatóságának fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16./ Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyaláson érezte a félelmet, hogy az új kormány megegyezési szándéka hátrányos helyzetbe hozza a határon túli magyarokat. Az RMDSZ küldöttsége tárgyalt az összes parlamenti párt frakcióvezetőjével. /Magyar Nemzet, okt. 15./ Az RMDSZ parlamenti delegációja ellátogatott a Határon Túli Magyarok Hivatalába is, a megbeszélés után Tokay György nyilatkozott: a tárgyalások egyértelművé tették, hogy az új magyar kormány is támogatja a magyar kisebbség törekvéseit az anyanyelvi oktatás fejlesztéséért, a kétnyelvű feliratokért. /Magyar Hírlap, okt. 17./ Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett csoport a frakcióvezetők találkozójáról sikerrel kizárta az RMDSZ-küldöttségben részt vevő különböző irányzatok képviselőit. Annak ellenére tette ezt, hogy előzőleg Bukarestben megegyeztek, hogy mindegyik irányzat képviselői jelen lesznek a tárgyalásokon. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./